A jeti

A jeti az egyik legismertebb kriptid.Legelőször a Himalájában élő őslakók láthatták,évszázadokkal ezelőtt.„A Bengáli Ázsia-társaság Lapja” („Journal of the Asiatic society of Bengal”) 1832-ben közölt le egy észlelésről szóló beszámolót B. H. Hodgsontól. Azt írta, hogy miközben észak-Nepálban utazván a benszülött kísérői egy magas, két lábon járó lényt láttak, akinek sötét, hosszú haja volt, és félelmében elmenekült. Hodgson maga nem látta a lényt, de azt gondolta, hogy egy orángután lehetett.1889-ben egy brit tiszt (L. A. Waddell) hatalmas lábnyomokat talált a hóban Szikkim (India) területén, egy hegyen. A helyiek elmondták neki, hogy ezek a Ye-ti, egy emberszerű lény nyomai, akik igen gyakran megtámadják az embereket.
1913-ban kínai vadászok egy csoportja arról számolt be, hogy megsebesített és elfogott egy emberszerű lényt, amit a helyiek csak "havasi embernek" hívnak. A szőrös lényt állítólag öt hónapig tartották fogva, míg elpusztult. A jellemzések szerint fekete, majomszerű arca, hatalmas teste van, amit ezüstös hosszú szőr borít. Kezei és lábai emberszerűek és a lény rendkívüli testi erővel bírt.
J.R.P. Grent brit erdészeti katonatiszt, aki éppen Szikkim tartományban tartózkodott 1914-ben, beszámolt arról, hogy hatalmas lábnyomokat talált, amik minden bizonnyal egy hatalmas és furcsa lény nyomai.
Egy görög fotós, név szerint N. A. Tombazi, aki 1925-ben a Nat. Geo. Soc. tagjaként tartózkodott a Himalájában, megpillantott egy furcsa teremtményt, amit később így írt le: "Pontosan úgy nézett ki mint egy emberi alak, éppen néhány törpe Rododendron bokor közül húzkodott ki valamilyen gyökereket". Tombazi ekkor kb. 15 000 láb magasan járt, később elérte a kicsiny bokrokat de mindössze néhány különös nyomot talált a hóban.
1936-ban a H. W. Tilman vezette expedíció néhány furcsa lábnyomot talált a hóhatár közeli térségben a Mount Everest lejtőin.1953-ban Edmound Hillary  a Csomolungmára(Mount Everest)tartó útja során egy buddhista kolostorban meséltek a neki a jetiről,és mutattak festményeket és relikviákat.Az egyik kolostorban még egy jetiskalpot is vett,amiről később kiderült,hogy hamisítvány.Ausztráliában úgy hívják hogy yowies,Kanadában gogotesként nevezik.A mongol sivatagokban és Dél-Szibériában vándorló népek pedig almastiként ismerik.Az USA európai lakosaipedig úgy is említik,hogy bigfoot(magyarul:nagyláb).

Kriptid

Kriptidnek azokat az állatokat hívjuk,amelyek a kriptozoológia "tudományágába" tartozik.
A leghíresebb kriptidek:Yeti,Nessi(A loch-nessi szörny),Nagyláb

Mi az a kriptozoológia?

A kriptozoológia olyan szóbeszéd vagy mitológia által leírt állatok "tudománya", mely állatok létezése kérdéses, de nem bizonyítható, vagy amelyeket általánosan kihaltnak tartanak, de olykor egyes szemtanúk mégis látni vélik őket. Ezen állatok és nyomaik, vagy létük más bizonyítékai után kutatnak a kriptozoológusok.
A kifejezést Bernard Heuvelmans zoológustól ered, meghatározása szerint „a rejtőzködő állatok tana”. Huevelmans amellett érvelt, hogy a kriptozoológiát tudományos alapossággal, de egyszersmind kellő nyitottsággal kell kezelni, különös tekintettel az őket körülvevő folklórra, mivel az, ha a fantasztikus elemektől eltekintünk, tartalmazhat a kutató számára értékes információkat is.
A kriptozoológusok megítélése rendszerint negatív a biológusok között, de a kriptozoológia rendkívül népszerű a természetfeletti tudományok és az ezotéria művelői körében.
A kriptozoológiát rendszerint áltudománynak tartják, és ez részben a téma definíciójából következik. Ha ugyanis a kriptozoológia valamely kedvenc lénye, például a jeti, léte tényekkel volna alátámasztható (bár erre eddig nem volt példa), akkor az adott állatfaj tanulmányozását zoológiának neveznénk.
Egy gyakori "csúsztatás" a kriptizoológiai érvekben az, hogy a faj - például a loch-nessi szörny - egyetlen példányának létét feltételezik. Mivel azonban az állatok egyedei halandóak, könnyű belátni, hogy egy ilyen lény tartós fentmaradása csak egy egész populáció (mondjuk legalább több tucat példány) létével együtt valósulhat meg. Azt pedig nehéz elképzelni, hogy a kriptozoológusok intenzív és tartós kutatási erőfeszítései ellenére egy ilyen népességből soha, egyetlen példány se kerüljön elő.
A kriptozoológia másik gyenge pontja az, hogy nem veszi tudomásul a zoológusok hétköznapi munkáját, akik évről évre számos ismeretlen, a tudomány számára új állatfajt fedeznek fel, írnak le, és neveznek el. Ezek az állatok persze legtöbbször kistestű ízeltlábúak, férgek vagy más gerinctelenek, és ezért e felfedezések média-értéke szerény. Ma már nagyon ritkán fordul elő, hogy a zoológusok nagytestű, ismeretlen gerinces fajt fedezzenek fel (egyik ellenpélda a vietnami antilop), de természetesen e felfedezéseket sem szokás a természettudományos zoológia keretein kívül értelmezni.